Alapszabály

 

 

Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesületének Alapszabálya

(módosításokkal egységes szerkezetben)

 

Az Egyesületet a Nógrád Megyei Törvényszék 2015. 04. 23.-án kelt 49/I számú végzésével 12-02301349sorszám alatt nyilvántartásba vette.

 

 

 

 

  1. Általános rendelkezések

 

 

1.)  Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Nógrád megyei Egyesülete

 

2.) Az Egyesület rövidített neve: V.GY.N.M.E.

 

3.) Az Egyesület székhelye: 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.

 

4.) Az Egyesület honlapja: www.vgynme.hu

 

5.)Az Egyesület működési területe: Nógrád megye területe

 

6.) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók Nógrád megyei Egyesülete, 3100 Salgótarján, Bartók B.u.10 felirattal.

 

7.) A Vakok és Gyengénlátók Nógrád megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.

 

8.)Az egyesület képviselője: önállóan az elnök (ügyvetető)

 

9.) Az egyesület jogállása: önáll jogi személyiséggel rendelkező, a 2013. évi V. törvény harmadik könyve és a 2011. évi CLXXV. törvény, alapján működő, közhasznú civil szervezet.

 

 

10) Az egyesület kedvezményezettjei: Látássérült személyek

 

 

 

 

  1. Az Egyesület célja, közhasznú tevékenysége, közfeladata

 

  • Az Egyesület célja:

a.) valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának elősegítése, védelme és biztosítása minden vak, aliglátó és gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása;

b.) a látássérült személyekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának megyei szintű elősegítése, az Egyesület tagjainak társadalmi összefogása, érdekvédelmük ellátása, habilitációjuk és rehabilitációjuk előmozdítása. E célok megvalósítása érdekében – figyelembe véve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény követelményeit – az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi 2.)-19.) bekezdés, amelyeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan lát el 20.) bekezdés.

 

2.) Keresi és feltárja azokat a lehetőségeket, feltételeket és eszközöket, amelyek a látássérült emberek számára a látássérülésből eredő hátrányok leküzdését, a társadalomba való minél teljesebb integrálódásukat szolgálják.

 

3.) Megyei szinten véleményt nyilvánít, előterjesztést tesz a látássérült személyeket érintő ügyekben az állami és társadalmi szerveknél, közreműködik a látássérült embereket érintő rendelkezések kidolgozásában, végrehajtásában.

 

4.) Együttműködik az állami és társadalmi szervezetekkel, a különböző felekezetek karitatív szolgálataival, más fogyatékossággal élő személyek érdekképviseleti szervezeteivel, a látássérült emberekről gondoskodó intézményekkel, az őket foglalkoztató munkáltatókkal, szociális, oktatatási-nevelési intézményekkel, minden a látássérülteket segíteni kész, jogi- és magánszeméllyel. Olyan információs és koordinációs tevékenységet fejt ki, amely biztosítja a rendelkezésre álló állami, és társadalmi erők minél szervezettebb és hatékonyabb felhasználását.

 

5.) Kapcsolatot tart fenn a magyarországi látássérült szervezetekkel, és a határon túli külföldi társszervezetekkel. Tagja a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének és részt e szervezet munkájában.

 

6.) Támogatja a látássérülés megelőzésére irányuló tevékenységeket. Ezzel kapcsolatban információkat szolgáltat, felvilágosító kampányokat, megelőző programokat szervez.

 

7.) Figyelemmel kíséri a látássérült gyermekek helyzetét, sajátos igényeikhez és szükségleteikhez igazodó, korai gondozását, óvodai és iskolai fejlesztését, oktatását, és szorgalmazza a tanköteles korúak megfelelő helyen történő beiskolázását.

 

8.) Előmozdítja a felnőtt korban látásukat vesztett személyek Braille-írás-olvasás oktatását, elemi rehabilitációját, önálló életvitelük megteremtését, ezzel összefüggésben különböző szolgáltatásokat nyújt.

 

9.) Segítséget nyújt a látássérült személyek pozitív énképének kialakításban; önértékelésük, önbecsülésük növelésében, a bennük rejlő képességeik minél szélesebb körű kibontakoztatásában. E feladatokkal összefüggésben számukra különböző programokat, képzéseket és szolgáltatásokat nyújt.

 

10.) Segíti a látássérült emberek továbbtanulását, és a részükre munkalehetőséget biztosító képzéseket. Küzd azért, hogy a munkát vállaló vagy munkára váró látássérült személyek képességüknek és végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozhassanak.

 

11.) Keresi az új munkalehetőségeket és foglalkoztatási területeket, a megszerezhető szakmák kapcsán szakmai tanfolyamokat szervezhet, továbbá munkaerő-közvetítést végezhet, egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújthat.

 

12.) Részt vesz a megváltozott munkaképességű személyek, különösen a látássérült munkavállalók foglalkoztatásában.

13.) Információkat nyújt és közreműködik a látássérült személyek életvitelét könnyítő segédeszközök forgalmazásában.

 

14.) A látássérült személyek biztonságos közlekedése, valamint az info-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttműködik a különböző állami és társadalmi szervekkel, az érintett szolgáltatókkal, hogy minél szélesebb körben megvalósuljon az egyenlő esélyű hozzáférés.

 

15.) A látássérült embereket érintő ügyekben eljárást kezdeményezhet bíróságok és egyéb hatóságok előtt, illetve szükség esetén ott képviseli őket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kérelmet terjeszthet elő közérdekű igényérvényesítőként a látássérült embereket érintő hátrányos megkülönböztetésnek minősülő esetekben. Bíróságok előtt, jogszabály irányadó rendelkezései alapján, közérdekű keresetet indíthat, illetőleg közigazgatási eljárásban ügyfélként léphet fel.

 

16.) A látássérült személyek kulturális igényeinek kielégítése érdekében tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális rendezvényeket szervez.

 

17.) Támogatja a látássérült személyek tömeg- és versenysportját, elősegíti új sportágak bevezetését.

 

18.) Elősegíti a látássérült személyek minél szélesebb körű és színvonalas üdültetését.

 

19.) Előadásokat, képzéseket, programokat szervez, tájékoztatókat, tanulmányokat, ismeretterjesztő kiadványokat ad ki, amely által információt szolgáltat a látássérült személyeknek adható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat, szemléletformáló programokat szervez a látássérült emberek életéről, munkakörülményeiről és társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ezáltal is előmozdítsa a látássérült személyek társadalmi integrációját. Ezen célok érdekében igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket.

 

20.) Az egyesület közfeladatai:

 

a.) A látássérültek foglalkoztatásának elősegítése.

A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6. § és 16. § szerint;

 

b.) Leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme.

Az alapvető jogok Biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdésének d) pontja szerint;

 

c.) Gondoskodás a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Továbbiakban Fot.) 2. § (5) bekezdése szerint;

 

d.) A rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése.

A Fot 21. § c) pontja szerint;

 

e.) A szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.

A Fot 21. § g) pontja szerint;

 

f.) A tudatosság növelése.

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény (Továbbiakban ENSZ Egyezmény) 8. cikk szerint;

 

g.) A habilitációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó, a fogyatékossággal élő személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és technológiák elérhetőségének, ismeretnek és használatának támogatása.

Az ENSZ Egyezmény 26. cikk 3. pontja szerint;

 

h.) Annak biztosítása, hogy a látássérültséggel élő személyek hozzáférhető formában jussanak hozzá a kulturális anyagokhoz.

Az ENSZ Egyezmény 30. cikk 1. a) pontja szerint;

 

i.) Valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása.

Az ENSZ Egyezmény 1. cikk szerint;

 

j.) Hozzáférhető információkat biztosít a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, a készülékekről és segédeszközökről, ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások és szolgálatok más formáiról.

Az ENSZ Egyezmény 4. cikk 1. h) pontja szerint;

 

k.) Hozzáférhetőség.

Az ENSZ Egyezmény 9. cikk szerint;

 

l.) A fogyatékossággal élő személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférésének megkönnyítése, beleértve azok elérhető áron történő rendelkezésre bocsátását.

Az ENSZ Egyezmény 20. cikk b) pontja szerint;

 

m.) Az információhoz való hozzáférés.

Az ENSZ Egyezmény 21. cikk szerint;

 

n.) Elősegíti a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást.

Az ENSZ Egyezmény 24. cikk 3. a) pontja szerint.

 

21.) Az Egyesület a közhasznú tevékenysége és a közfeladatai ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet.

 

22.) Az Egyesület közhasznú célja megvalósítása érdekében:

 

  1. a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, működtethet vagy annak fenntartásához hozzájárulhat;

 

 

  1. b) meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben;

 

  1. c) segédeszközöket adományoz, egyéb természetbeni támogatást nyújt a működési területén élő látássérült tagok számára, a látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;

 

  1. d) esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesíti a szociálisan erre rászoruló látássérült tagokat;

 

  1. e) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet.

 

23.) Az egyesület Alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozhat.

 

24.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül tagozatok, szakosztályok, kistérségi körzeti csoportok, klubok hozhatók létre és működtethetők.

 

25.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervektől független azoktól támogatást nem kér, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.

 

26.) Ha jogszabály előírja, vagy gazdasági, illetve szolidaritási szempontok szükségessé teszik, illetőleg, ha az Egyesületet erre szerződés kötelezi, közhasznú szolgáltatásait az Egyesület működési területén élő nem tag látássérültek számára is biztosítja, továbbá a látássérültek mellett közhasznú szolgáltatásait működési területén élő más fogyatékos személyek részére is hozzáférhetővé teszi.

 

27.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresés alapján lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatáshoz.

 

28.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület a működési területén megjelenő napi- vagy hetilapban, valamint a Vakok Világa című folyóiratban köteles nyilvánosságra hozni, de az Internetes honlapján is közzéteheti. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.

 

 

 

III. Az Egyesület tagjai és jogállásuk

 

 

1.) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

 

  1. a) Az Egyesület rendes tagja lehet: az a 14. életévét betöltött személy, aki az Egyesület működési területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, s írásban tagfelvételét – belépési nyilatkozat kitöltésével – az Egyesület Elnökétől kéri. Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Masche-táblázat szerint a 67 %-ot eléri vagy meghaladja, de a 95 %-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig akinek látáscsökkenése a 95 %-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minősül. Aliglátónak tekintendő az a személy, aki még 10 %-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben a jelen Alapszabály vakokra vonatkozó előírásai irányadók.

 

  1. b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. Az Elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki.

 

2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.

Az a) pontban megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről , vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról , illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.

A b) pontban megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.

Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az Alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.

 

3.) A tagok jogai:

 

  1. a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;

 

  1. b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;

 

  1. c) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak;

 

  1. d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;

 

  1. e) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;

 

  1. f) rendes tag bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn;

 

  1. g) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelő Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek;

 

  1. h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag kizárólagosan személyesen gyakorolhatja.

 

  1. i) A tagsági jogok forgalom képtelenek és nem örökölhetők.

 

  1. j) a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető.

 

  1. 4. A tagok kötelességei:

 

  1. a) az Alapszabályban foglaltak betartása;

 

  1. b) ha azt egészségi állapotuk megengedi, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében; Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület működését.

 

  1. c) az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat a tárgyi év március 31-ig megfizetni;

 

5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:

  1. a) kilépéssel,
  2. b) törléssel,
  3. c) kizárással,
  4. d) elhalálozás esetén,
  5. e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével,
  6. f) amennyiben a taggá válás feltételei már nem állnak fenn,
  7. g) az Egyesület megszűnésével.

 

6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indoklás nélkül az egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozat a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejűleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából.

 

7.) Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki a jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha 12 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 12 hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

 

 

8.) Az Elnökség azt a tagot is kizárhatja az Egyesület tagjai sorából, aki az Etikai Szabályzatban foglaltakat megszegi, feltéve, hogy az etikai vétség kivizsgálását az Egyesületnél működő Etikai Bizottság, illetőleg ennek hiányában az Elnökség felkérésére a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: M.V.GY.O.SZ.) Etikai Bizottsága lefolytatta és az etikai vétséget megállapító határozatot hozott.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

  1. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

 

  1. Az Elnök a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően az elhunyt vagy cselekvőképtelenné vált tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.

 

 

11.) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Megyei Bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

 

  1. Az Egyesület Szervei és Működési Rendje

 

A.

A Közgyűlés

 

 

  • A Közgyűlés, Egyesület döntéshozó szerve melyen az Egyesület rendes és pártoló tagjai jogosultak részt venni.

 

  • A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

  1. a) az Alapszabály, valamint a Választási Szabályzat megállapítása és módosítása;

 

  1. b) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása 5 évre, visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;

 

  1. c) az Elnökség beszámolója, valamint a közhasznúsági jelentés megvitatása és elfogadása;

Éves költségvetés elfogadása.

 

  1. d) az Elnökség javaslata alapján döntés az éves tagdíj összegéről;

 

  1. e) a Felügyelő Bizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása;

 

  1. f) a Jelölőbizottság megválasztása és visszahívása;
  2. g) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;

 

  1. h) Szövetségi Küldöttek és Elektorok választása, visszahívása;

Olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt. Az egyesület hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a döntéshozó szerv külön felhatalmazása alapján köthet.

Döntés végelszámolási eljárás kezdeményezéséről, a végelszámoló kijelölése.

Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörbe utal, illetve amelyben a döntést magának fenntartotta.

 

3.) A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés) az Egyesület egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági mellékletének elfogadására, bírósági letétbe helyezésének jogszabályban előírt végső időpontját (május 31.) megelőzően.

 

4.)Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja, és erről határozatot hoz, ha a bíróság azt elrendeli, ha a tagok 1/3 része az ok és cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelő Bizottság az összehívást indítványozza.

 

5.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés ülését írásban, igazolható módon az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni.

Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A meghívónak tartalmaznia kell:

  1. az Egyesület nevét és székhelyét;
  2. a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. a közgyűlés javasolt napirendi pontjait; figyelmeztetést a napirend kiegészítésére és a határozatképtelenség következményeire

 

A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

Választás esetén a Jelölőbizottságnak a tisztségviselők és szövetségi küldöttek, elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni.

 

A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelölőlistáról szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület Internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.

A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a rendes tagok és az Egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök 2 napon belül dönt. Az Elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az Elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.(Ptk.3:17.§ (6) bekezdés)

 

 

6.)Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7.)A küldöttgyűlés ülése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

 

8.)A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

 

  1. ) Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a tagság 5 %-a határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt- Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható. Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét, és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a közgyűlési határozatképesség minimuma a tagság 5 %-nak részvétele.

 

  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

11.) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásban foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell:

 

  1. a) az ülés helyét, időpontját és azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő rendes egyesületi tagok számát

 

  1. b) az ülést levezető elnök és két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;

 

  1. c) az elfogadott napirendet;

 

  1. d) az elhangzott hozzászólások és felszólások lényegét és hozzászóló, a felszólaló személy nevét;

 

  1. e) a hozott határozatokat, a döntés támogatók és ellenzők számarányát, illetve , ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a Közgyűlésről készült hangfelvételt meg kell semmisíteni. A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve) A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen.

A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti

 

12.) A Közgyűlésen a határozatokat a határozatképesség megállapításánál figyelemben vett szavazásra jogosult tagok – ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik – egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, a szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti. Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást. Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait.

A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához, szövetséghez való belépéséhez vagy abból kiválását kimondó határozathoz a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről valamint a más egyesülettel történő egyesülésről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

13.) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

14.) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

 

15.)    A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]

 

 

B.

 

Az ELNÖKSÉG

 

1.) Az Egyesület ügyintéző testületi szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből, 3 rendes elnökségi tagból és két póttagból álló, összesen hét fős testület. Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait külön szabályzat tartalmazza. Két küldöttközgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.

Az Elnökség tagjai megbízási szerződés alapján díjazásban, valamint költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.

 

2.) Az Elnökség feladata:

 

  1. a) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;

részt vesz a közgyűlésen és válaszol az egyesülettel működésével kapcsolatos kérdésekre

 

  1. b) biztosítja az Alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását.

 

  1. c) előkészíti a Közgyűlést és beszámol a tevékenységéről;

 

  1. d) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, elfogadja az Egyesület éves költségvetését és zárszámadását, továbbá előterjeszti az Egyesület közhasznúsági mellékletét.

 

  1. e) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően jóváhagyja az Egyesület belső szabályzatait;

 

  1. f) dönt az Elnökség mellett működő bizottságok létrehozásáról, vezetőik kinevezéséről, az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszüntetéséről, javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Felügyelő- és a Jelölőbizottság tagjai megválasztására, visszahívására;

 

  1. g) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásáról, vállalkozási tevékenység indításáról

 

  1. h) a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági mellékletet az Egyesület működési területén megjelenő hivatalos napilapban, a - Nógrád megyei Hírlapban -, a Vakok Világa című folyóiratban és az Internetes honlapján közzéteszi;

 

  1. i) dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártoló tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról;

 

  1. j) etikai ügyben felhatalmazást ad az M.V.GY.O.SZ. Felügyelő Bizottságának a vizsgálat lefolytatására és határozat meghozatalára, ha a Felügyelő Bizottság feladata ellátásában akadályozva van, szükség esetén vizsgálat lefolytatására felkérheti az M.V.GY.O.SZ. Felügyelő Bizottságát;

 

  1. k) dönt sajtótermék kiadásáról, Internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;

 

  1. l) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;

 

  1. m) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;

 

  1. n) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásáról;

 

  1. o) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról. Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján.

Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

 

4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg. Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) 3-5 tagból álló bizottságot hozhat létre.

A létrehozott bizottságok vezetését elsősorban az Elnökség rendes vagy póttagja látja el., de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az Elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az Elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját,  vagy külső szakértő személyt.

Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el, vagy 3 hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában.

A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga állapítja meg. A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról és megállapításokról és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának

 

5.)Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal névre

szólóan értesíti az Elnökség tagjait és  a Felügyelő Bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket a meghívónak az Egyesület

székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel. Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az Alelnök jár el. 

 

6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van. Meghatározott ügyekben az Elnök zárt ülést is elrendelhet az elnökségi tagok többségi szavazata alapján, továbbá az Elnök akkor, ha a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti vagy magántitkot sértene. A határozatokat azonban ez esetben is nyilvánosságra kell hozni.

 

7.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani. Szavazategyenlőség esetén meg kell állapítani, hogy döntés nem született.

 

8.) Az Elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:

 

  1. a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;

 

  1. b) a napirendet;

 

  1. c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;

 

  1. d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

 Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket.

Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételeket meg kell semmisíteni. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követő 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűlég az érdekelt személlyel írásban is közli. Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.

 

  1. Az Elnökségi tagság megszűnik:

 

  1. a) a megbízatás időtartamának lejártával;
  2. b) a tag elhalálozásával;
  3. c) a tag lemondásával;
  4. d) a tag visszahívásával;
  5. e) törvényben meghatározott ok bekövetkeztével;
  6. f) az Egyesület megszűnésével.

 

Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban indoklás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai

úton átvette. A tag elhalálozása vagy lemondása esetén helyére a legtöbb szavazattal megválasztott elnökségi póttag kerül és ezzel teljes jogú elnökségi taggá válik.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

C.

 

KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJAI

 

 

1)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

Akadályoztatása esetén jogkörében az Alelnök jár el. Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személlyel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.

 

2) Az egyesületi vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez és egyéb kötelezettség-vállalásokhoz az Egyesület Elnökének önálló vagy az Egyesület Alelnökének és az Irodavezetőnek együttes aláírása szükséges

 

3.) Az Elnök feladata:

 

  1. a) előkészíti és összehívja a Közgyűlést;
  2. b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;
  3. c) dönt tagfelvételről, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;
  4. d) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;
  5. e) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;
  6. f) az Egyesület székhelyén az Irodavezető útján biztosítja az irat betekintési jog gyakorlását;
  7. g) Az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol;
  8. h) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, kinevezi az Irodavezetőt, felette és az egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
  9. i) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott összeghatárig és módon önállóan, ezt meghaladóan az Irodavezetővel vagy Alelnökkel együttesen gyakorolja kifizetések engedélyezésének jogát, a Felügyelő Bizottság költségvetési előirányzatát kivéve;
  10. j) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre, vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ, vagy panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni.;
  11. k) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a társadalmi szervezet vezetője számára előír.

 

4.) Az Elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet – Iroda elnevezéssel - hoz létre, működtet, s annak egyszemélyi felelős vezetőjét Irodavezető elnevezéssel kinevezi, s felette a munkáltatói jogkört gyakorolja.

 

5.) Az Irodavezető koordinálja az Egyesület operatív működtetésével összefüggő valamennyi feladatot.

 

6.) Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az Elnököt, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő tagozatok, kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését.

 

7.) Az Elnökség tagjainak feladatai:

 

  1. a) az Elnökség határozata alapján ellátják egy-egy állandó vagy ideiglenes bizottság vezetését vagy tagságát;
  2. b) ellátják az Egyesület Elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat.

 

 

 

 

D.

 

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

 

1.) A Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére öt évi időtartamra, titkos szavazással, háromtagú Felügyelő Bizottságot választ, továbbá  egy fő felügyelő bizottsági póttagot választhat.

 

2.) A Felügyelő Bizottság a Közgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése. Ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják. A Felügyelő Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.

 

3.) A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülés időpontjáról  és napirendjéről az elnök írásban, az ülést megelőzően 5 munkanappal, névre szólóan értesíti a bizottság tagjait, továbbá az egyébérdekelteket. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be vizsgálat lefolytatásába, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségben az Egyesület tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja. Ülései nem nyilvánosak, de évente egy alkalommal (Közgyűlésen) köteles beszámolni az éves munkájáról.

 

4.) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén minden tagja jelen van, határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben költségtérítésben is részesülhet, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.

 

5.) A Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A Felügyelő Bizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének.

 

6.) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 

  1. a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

 

  1. b) az Elnökség valamely tagjának felelőségét megalapozó tény merül fel.

 

7.) A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul rendkívüli Közgyűlést összehívni.

8.) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:

 

  1. a) a megbízatás időtartamának lejártával;
  2. b) a tag elhalálozásával;
  3. c) a tag lemondásával;
  4. d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
  5. e) a tag visszahívásával;
  6. f) az Egyesület megszűnésével.

 

A Felügyelő Bizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indoklás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásban foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelő Bizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén.

A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben a Közgyűlés póttagot is választ, a felügyelő bizottsági tagság megszűnése esetén, helyére a megválasztott póttag lép, és tevékenységét ezen időponttól kezdődően teljes jogú tagként látja el. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs, aki az ülést összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 30 napon belül köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni. Az alatt az időszak alatt amíg a Felügyelő Bizottság feladatát nem képes ellátni és vizsgálat lefolytatása indokolttá teszi a sürgős beavatkozást, az Elnökség a vizsgálat lefolytatására felhatalmazhatja a M.V.GY.O.SZ. Felügyelő Bizottságát.

 

 

E.

 

JELÖLŐBIZOTTSÁG

 

1.) Az Egyesület Közgyűlése nyílt szavazással a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján háromtagú Jelölőbizottságot választ.

A Jelölőbizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább, mandátuma a választást követő első Közgyűlésig, az új Jelölőbizottság megválasztásáig marad fenn.

 

2.) Az Egyesületnél az Elnökség, a szövetségi küldött és az elektor jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

3.) A Jelölőbizottság elnökből és 2 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.

 

4.) A Jelölőbizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.

 

5.) A jelölőbizottsági tagság megszűnik:

 

  1. a) megbízatás időtartamának lejártával;
  2. b) a tag elhalálozásával;
  3. c) a tag lemondásával;
  4. d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
  5. e) a tag visszahívásával;
  6. f) az Egyesület megszűnésével. A jelölőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indoklás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.

 

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Jelölőbizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ha a jelölőbizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Elnökség a Jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi Közgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.

 

F.

 

SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, ELEKTOROK

 

1.) A Közgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletétre, vagy más társadalmi  szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más társadalmi szervezet által meghatározott számú szövetségi küldöttet vagy elektort nyílt szavazással választ. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók.

 

2) Szövetségi küldötteket vagy elektorokat az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni, de nem lehet jelölt a Felügyelő Bizottság tagja. A jelölt írásban vagy a Közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldötti vagy elektori megbízást vállalja- e. A megválasztott szövetségi küldöttek és elektorok részére az Elnökség a képviseleti 

jogosultságot igazoló küldötti, elektori kártyát állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.

 

3.) A szövetségi küldötti és az elektori megbízatás megszűnik:

 

  1. a) a megbízatás időtartamának lejártával;
  2. b) elhalálozással;
  3. c) lemondással;
  4. d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
  5. e) visszahívással;
  6. f) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a társadalmi szervezet megszűnésével. A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor írásban indoklás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette. A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén.

Visszahívásra a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A szövetségi küldötti vagy elektori mandátum fenti okból bekövetkezett megüresedése esetén a Közgyűlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint a még a megbízatásra fennmaradó időtartamra pótolni.

 

 

G.

 

TAGOZATOK, KISTÉRSÉGI KÖRZETI CSOPORTOK

 

 

1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja és azt az Egyesület Elnöksége elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy- egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható, ez azonban nem érinti és korlátozza a tagozatok és kistérségi körzeti csoportok tagságának egyesületi tagsági jogait. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

 

2.) A Tagozatok társaság, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.

 

3.) Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható kistérségi Körzeti Csoport, ahol ötven vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját  taggyűlésükön megválasztják. A kistérségi Körzeti Csoportok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és

az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A kistérségi Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a kistérségi Körzeti Csoport működéséről.

 

4.) A kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.

 

5.) A Tagozatok, kistérségi Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg – szükség szerint – azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják..

 

6.) A Tagozatok és kistérségi Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, kistérségi Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat, vagy kistérségi Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit – megállapodás alapján – a költségvetés terhére megtéríti.

 

7.) A Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet, vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fő alá csökken. Az Elnökség a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.

 

8.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt kistérségi Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.

 

V.

 

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

 

Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:

 

  1. a) Vezető tisztségviselő ( az Elnökség tagja) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták (Ptk. 3:22.§(1) bek.

 

  1. b) Nem lehet vezető tisztségviselő (az Elnökség tagja) az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (PTK.3:22.§ (4) bek.)

 

  1. c) Nem lehet vezető tisztségviselő (az Elnökség tagja) az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet. (Ptk. 3:22.§ (5) bek.)

 

  1. d) A vezető tisztségviselő ügyvezetői feladatait személyesen köteles ellátni (Ptk.3:22.§ (3) bek.)

 

  1. e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő (az Elnökség tagja), akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (Ptk3:22.§ (6) bek.)

 

  1. f) A döntést hozó szerv (Közgyűlés), valamint az ügyvezető szerv (Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyv szerint) a határozat alapján:

– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy;

– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben vagy a határozat meghozatalában egyébként érdekelt. (Ectv.38.§ (1) bek.)

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, illetve a tagsági jogviszony alapján az Alapszabály szerint nyújtott nem pénzbeli szolgáltatás,(Ectv. 38.§ (2) bek.)

 

  1. g) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt

 

  1. h) Nem lehet a Felügyelő Bizottság Elnöke, vagy tagja az a személy, aki:

- vezető tisztségviselői megbízatásból kizárt;

- az Elnökség elnöke vagy tagja;

- az Egyesülettel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik;

- a szervezet célszerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatását;

- illetve az előzőekben írt személyek hozzátartozója.

 

  1. i) A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

 

  1. j) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. ja) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. jb) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. jc) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. jd) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  6. je) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. jf) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. k) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

  1. l) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során közeli hozzátartozónak minősülő személyek körét a Polgári Törvénykönyv ( 2013. évi V. törvény)szerint kell meghatározni.

 

 

 

VI.

 

AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁGA

 

 

1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján az a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

 

2.)Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel.

A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.

 

3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és nem természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitől kapott normatív támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatásból, az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó hozamból; a vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik. E fentiek miatt az Egyesület Befektetési szabályzatot hoz létre. A tagdíj mértéke évi 3000.-Ft, azaz háromezer forint. ( 2012.03.19. Közgyűlés határozata alapján),

amelyet a tagnak legkésőbb minden év március 31 napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján  megfizetni.

 

4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.

 

  1. Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani

 

6.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.

 

7.) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

 

8.) Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

9.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszeritől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

10.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon közzétételi kötelezettség/, másrészt az Alapszabályban meghatározott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyéhez fűződő jogainak megsértését.

 

11.) Az évente kötelező közhasznúsági mellékletnek (éves beszámoló) az Egyesület a Nógrád megyei

Hírlapban biztosítja a nyilvánosságot. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

 

  1. a) a számviteli beszámolót;
  2. b) költségvetési támogatás felhasználását;
  3. c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  4. d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
  5. e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  6. f) a közhasznú Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  7. g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

12.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (irat betekintési jog), a közhasznúsági jelentésről, - a másolási költség megfizetését

követően – bárki részére másolat adható. Az Elnök a közhasznúsági jelentést az M.V.GY.O.SZ. Elnökségének térítésmentesen megküldi.

 

13.) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokban való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokban való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni vagy átadni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Egyesület döntéseit, határozatait az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VII:

 

AZ ADOMÁNYGYÜJTÉS SZABÁLYAI

 

 

1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni.

A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

 

2.) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

 

3.) Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető Irodavezetőnek.

 

4.) Az Egyesület jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénz adományt, a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „perselyadomány” jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

 

5.) Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet magánszemély támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, illetve nem magánszemély támogató az adózás előtti eredménye terhére 5 % -a vagy azt meghaladó mértékben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapír térítés nélkül átad.

 

 

 

 

 

 

VIII. ÁTMENETI – ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

 

1.) Az Egyesület a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szervezeti átalakulása révén jött létre, ezért az MVGYOSZ Nógrád Megyei Szervezete

 

  1. a) nyilvántartott tagjai külön intézkedés nélkül a megalakult Egyesület regisztrált rendes tagjaivá válnak;
  2. b) a nyilvántartott tagok részére kibocsátott tagsági igazolvány az érvényességi idő lejártáig, vagy tagkönyv cseréjéig a tagsági jogviszonyt igazolja;
  3. c) a megválasztott országos küldöttek mandátuma a 2007. évben esedékes szövetségi küldötti választásig áll fenn, az országos küldött a jelen Alapszabályban szabályozott szövetségi küldöttnek tekintendő;
  4. d) a már működő klubok, szakosztályok, szakcsoportok, társaságok, valamint körzeti csoportok a megalakult egyesület tagozatának, kistérségi körzeti csoportjának minősülnek, és jogaikra, kötelezettségeikre a jelen Alapszabály rendelkezései vonatkoznak

 

2.) Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre s nyeri el jogi személyiségét.

 

3.)Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

 

 

 

                                                                                                                        Almádi Balázs

                                                                                                                                 elnök

Salgótarján, 2016. 10. 14.

 

 

 

 

Alapszabály

 

 

Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesületének Alapszabálya

(módosításokkal egységes szerkezetben)

 

Az Egyesületet a Nógrád Megyei Törvényszék 2015. 04. 23.-án kelt 49/I számú végzésével 12-02301349sorszám alatt nyilvántartásba vette.

 

 

 

 

  1. Általános rendelkezések

 

 

1.)  Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Nógrád megyei Egyesülete

 

2.) Az Egyesület rövidített neve: V.GY.N.M.E.

 

3.) Az Egyesület székhelye: 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.

 

4.) Az Egyesület honlapja: www.vgynme.hu

 

5.)Az Egyesület működési területe: Nógrád megye területe

 

6.) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók Nógrád megyei Egyesülete, 3100 Salgótarján, Bartók B.u.10 felirattal.

 

7.) A Vakok és Gyengénlátók Nógrád megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.

 

8.)Az egyesület képviselője: önállóan az elnök (ügyvetető)

 

9.) Az egyesület jogállása: önáll jogi személyiséggel rendelkező, a 2013. évi V. törvény harmadik könyve és a 2011. évi CLXXV. törvény, alapján működő, közhasznú civil szervezet.

 

 

10) Az egyesület kedvezményezettjei: Látássérült személyek

 

 

 

 

  1. Az Egyesület célja, közhasznú tevékenysége, közfeladata

 

  • Az Egyesület célja:

a.) valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának elősegítése, védelme és biztosítása minden vak, aliglátó és gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása;

b.) a látássérült személyekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának megyei szintű elősegítése, az Egyesület tagjainak társadalmi összefogása, érdekvédelmük ellátása, habilitációjuk és rehabilitációjuk előmozdítása. E célok megvalósítása érdekében – figyelembe véve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény követelményeit – az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi 2.)-19.) bekezdés, amelyeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan lát el 20.) bekezdés.

 

2.) Keresi és feltárja azokat a lehetőségeket, feltételeket és eszközöket, amelyek a látássérült emberek számára a látássérülésből eredő hátrányok leküzdését, a társadalomba való minél teljesebb integrálódásukat szolgálják.

 

3.) Megyei szinten véleményt nyilvánít, előterjesztést tesz a látássérült személyeket érintő ügyekben az állami és társadalmi szerveknél, közreműködik a látássérült embereket érintő rendelkezések kidolgozásában, végrehajtásában.

 

4.) Együttműködik az állami és társadalmi szervezetekkel, a különböző felekezetek karitatív szolgálataival, más fogyatékossággal élő személyek érdekképviseleti szervezeteivel, a látássérült emberekről gondoskodó intézményekkel, az őket foglalkoztató munkáltatókkal, szociális, oktatatási-nevelési intézményekkel, minden a látássérülteket segíteni kész, jogi- és magánszeméllyel. Olyan információs és koordinációs tevékenységet fejt ki, amely biztosítja a rendelkezésre álló állami, és társadalmi erők minél szervezettebb és hatékonyabb felhasználását.

 

5.) Kapcsolatot tart fenn a magyarországi látássérült szervezetekkel, és a határon túli külföldi társszervezetekkel. Tagja a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének és részt e szervezet munkájában.

 

6.) Támogatja a látássérülés megelőzésére irányuló tevékenységeket. Ezzel kapcsolatban információkat szolgáltat, felvilágosító kampányokat, megelőző programokat szervez.

 

7.) Figyelemmel kíséri a látássérült gyermekek helyzetét, sajátos igényeikhez és szükségleteikhez igazodó, korai gondozását, óvodai és iskolai fejlesztését, oktatását, és szorgalmazza a tanköteles korúak megfelelő helyen történő beiskolázását.

 

8.) Előmozdítja a felnőtt korban látásukat vesztett személyek Braille-írás-olvasás oktatását, elemi rehabilitációját, önálló életvitelük megteremtését, ezzel összefüggésben különböző szolgáltatásokat nyújt.

 

9.) Segítséget nyújt a látássérült személyek pozitív énképének kialakításban; önértékelésük, önbecsülésük növelésében, a bennük rejlő képességeik minél szélesebb körű kibontakoztatásában. E feladatokkal összefüggésben számukra különböző programokat, képzéseket és szolgáltatásokat nyújt.

 

10.) Segíti a látássérült emberek továbbtanulását, és a részükre munkalehetőséget biztosító képzéseket. Küzd azért, hogy a munkát vállaló vagy munkára váró látássérült személyek képességüknek és végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozhassanak.

 

11.) Keresi az új munkalehetőségeket és foglalkoztatási területeket, a megszerezhető szakmák kapcsán szakmai tanfolyamokat szervezhet, továbbá munkaerő-közvetítést végezhet, egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújthat.

 

12.) Részt vesz a megváltozott munkaképességű személyek, különösen a látássérült munkavállalók foglalkoztatásában.

13.) Információkat nyújt és közreműködik a látássérült személyek életvitelét könnyítő segédeszközök forgalmazásában.

 

14.) A látássérült személyek biztonságos közlekedése, valamint az info-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttműködik a különböző állami és társadalmi szervekkel, az érintett szolgáltatókkal, hogy minél szélesebb körben megvalósuljon az egyenlő esélyű hozzáférés.

 

15.) A látássérült embereket érintő ügyekben eljárást kezdeményezhet bíróságok és egyéb hatóságok előtt, illetve szükség esetén ott képviseli őket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kérelmet terjeszthet elő közérdekű igényérvényesítőként a látássérült embereket érintő hátrányos megkülönböztetésnek minősülő esetekben. Bíróságok előtt, jogszabály irányadó rendelkezései alapján, közérdekű keresetet indíthat, illetőleg közigazgatási eljárásban ügyfélként léphet fel.

 

16.) A látássérült személyek kulturális igényeinek kielégítése érdekében tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális rendezvényeket szervez.

 

17.) Támogatja a látássérült személyek tömeg- és versenysportját, elősegíti új sportágak bevezetését.

 

18.) Elősegíti a látássérült személyek minél szélesebb körű és színvonalas üdültetését.

 

19.) Előadásokat, képzéseket, programokat szervez, tájékoztatókat, tanulmányokat, ismeretterjesztő kiadványokat ad ki, amely által információt szolgáltat a látássérült személyeknek adható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat, szemléletformáló programokat szervez a látássérült emberek életéről, munkakörülményeiről és társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ezáltal is előmozdítsa a látássérült személyek társadalmi integrációját. Ezen célok érdekében igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket.

 

20.) Az egyesület közfeladatai:

 

a.) A látássérültek foglalkoztatásának elősegítése.

A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6. § és 16. § szerint;

 

b.) Leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme.

Az alapvető jogok Biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdésének d) pontja szerint;

 

c.) Gondoskodás a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Továbbiakban Fot.) 2. § (5) bekezdése szerint;

 

d.) A rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése.

A Fot 21. § c) pontja szerint;

 

e.) A szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.

A Fot 21. § g) pontja szerint;

 

f.) A tudatosság növelése.

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény (Továbbiakban ENSZ Egyezmény) 8. cikk szerint;

 

g.) A habilitációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó, a fogyatékossággal élő személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és technológiák elérhetőségének, ismeretnek és használatának támogatása.

Az ENSZ Egyezmény 26. cikk 3. pontja szerint;

 

h.) Annak biztosítása, hogy a látássérültséggel élő személyek hozzáférhető formában jussanak hozzá a kulturális anyagokhoz.

Az ENSZ Egyezmény 30. cikk 1. a) pontja szerint;

 

i.) Valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása.

Az ENSZ Egyezmény 1. cikk szerint;

 

j.) Hozzáférhető információkat biztosít a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, a készülékekről és segédeszközökről, ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások és szolgálatok más formáiról.

Az ENSZ Egyezmény 4. cikk 1. h) pontja szerint;

 

k.) Hozzáférhetőség.

Az ENSZ Egyezmény 9. cikk szerint;

 

l.) A fogyatékossággal élő személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférésének megkönnyítése, beleértve azok elérhető áron történő rendelkezésre bocsátását.

Az ENSZ Egyezmény 20. cikk b) pontja szerint;

 

m.) Az információhoz való hozzáférés.

Az ENSZ Egyezmény 21. cikk szerint;

 

n.) Elősegíti a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást.

Az ENSZ Egyezmény 24. cikk 3. a) pontja szerint.

 

21.) Az Egyesület a közhasznú tevékenysége és a közfeladatai ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet.

 

22.) Az Egyesület közhasznú célja megvalósítása érdekében:

 

  1. a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, működtethet vagy annak fenntartásához hozzájárulhat;

 

 

  1. b) meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben;

 

  1. c) segédeszközöket adományoz, egyéb természetbeni támogatást nyújt a működési területén élő látássérült tagok számára, a látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;

 

  1. d) esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesíti a szociálisan erre rászoruló látássérült tagokat;

 

  1. e) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet.

 

23.) Az egyesület Alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozhat.

 

24.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül tagozatok, szakosztályok, kistérségi körzeti csoportok, klubok hozhatók létre és működtethetők.

 

25.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervektől független azoktól támogatást nem kér, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.

 

26.) Ha jogszabály előírja, vagy gazdasági, illetve szolidaritási szempontok szükségessé teszik, illetőleg, ha az Egyesületet erre szerződés kötelezi, közhasznú szolgáltatásait az Egyesület működési területén élő nem tag látássérültek számára is biztosítja, továbbá a látássérültek mellett közhasznú szolgáltatásait működési területén élő más fogyatékos személyek részére is hozzáférhetővé teszi.

 

27.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresés alapján lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatáshoz.

 

28.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület a működési területén megjelenő napi- vagy hetilapban, valamint a Vakok Világa című folyóiratban köteles nyilvánosságra hozni, de az Internetes honlapján is közzéteheti. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.

 

 

 

III. Az Egyesület tagjai és jogállásuk

 

 

1.) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

 

  1. a) Az Egyesület rendes tagja lehet: az a 14. életévét betöltött személy, aki az Egyesület működési területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, s írásban tagfelvételét – belépési nyilatkozat kitöltésével – az Egyesület Elnökétől kéri. Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Masche-táblázat szerint a 67 %-ot eléri vagy meghaladja, de a 95 %-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig akinek látáscsökkenése a 95 %-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minősül. Aliglátónak tekintendő az a személy, aki még 10 %-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben a jelen Alapszabály vakokra vonatkozó előírásai irányadók.

 

  1. b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. Az Elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki.

 

2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.

Az a) pontban megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről , vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról , illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.

A b) pontban megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.

Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az Alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.

 

3.) A tagok jogai:

 

  1. a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;

 

  1. b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;

 

  1. c) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak;

 

  1. d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;

 

  1. e) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;

 

  1. f) rendes tag bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn;

 

  1. g) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelő Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek;

 

  1. h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag kizárólagosan személyesen gyakorolhatja.

 

  1. i) A tagsági jogok forgalom képtelenek és nem örökölhetők.

 

  1. j) a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető.

 

  1. 4. A tagok kötelességei:

 

  1. a) az Alapszabályban foglaltak betartása;

 

  1. b) ha azt egészségi állapotuk megengedi, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében; Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület működését.

 

  1. c) az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat a tárgyi év március 31-ig megfizetni;

 

5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:

  1. a) kilépéssel,
  2. b) törléssel,
  3. c) kizárással,
  4. d) elhalálozás esetén,
  5. e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével,
  6. f) amennyiben a taggá válás feltételei már nem állnak fenn,
  7. g) az Egyesület megszűnésével.

 

6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indoklás nélkül az egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozat a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejűleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából.

 

7.) Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki a jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha 12 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 12 hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

 

 

8.) Az Elnökség azt a tagot is kizárhatja az Egyesület tagjai sorából, aki az Etikai Szabályzatban foglaltakat megszegi, feltéve, hogy az etikai vétség kivizsgálását az Egyesületnél működő Etikai Bizottság, illetőleg ennek hiányában az Elnökség felkérésére a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: M.V.GY.O.SZ.) Etikai Bizottsága lefolytatta és az etikai vétséget megállapító határozatot hozott.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

  1. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

 

  1. Az Elnök a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően az elhunyt vagy cselekvőképtelenné vált tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.

 

 

11.) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Megyei Bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

 

  1. Az Egyesület Szervei és Működési Rendje

 

A.

A Közgyűlés

 

 

  • A Közgyűlés, Egyesület döntéshozó szerve melyen az Egyesület rendes és pártoló tagjai jogosultak részt venni.

 

  • A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

  1. a) az Alapszabály, valamint a Választási Szabályzat megállapítása és módosítása;

 

  1. b) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása 5 évre, visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;

 

  1. c) az Elnökség beszámolója, valamint a közhasznúsági jelentés megvitatása és elfogadása;

Éves költségvetés elfogadása.

 

  1. d) az Elnökség javaslata alapján döntés az éves tagdíj összegéről;

 

  1. e) a Felügyelő Bizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása;

 

  1. f) a Jelölőbizottság megválasztása és visszahívása;
  2. g) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;

 

  1. h) Szövetségi Küldöttek és Elektorok választása, visszahívása;

Olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt. Az egyesület hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a döntéshozó szerv külön felhatalmazása alapján köthet.

Döntés végelszámolási eljárás kezdeményezéséről, a végelszámoló kijelölése.

Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörbe utal, illetve amelyben a döntést magának fenntartotta.

 

3.) A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés) az Egyesület egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági mellékletének elfogadására, bírósági letétbe helyezésének jogszabályban előírt végső időpontját (május 31.) megelőzően.

 

4.)Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja, és erről határozatot hoz, ha a bíróság azt elrendeli, ha a tagok 1/3 része az ok és cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelő Bizottság az összehívást indítványozza.

 

5.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés ülését írásban, igazolható módon az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni.

Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A meghívónak tartalmaznia kell:

  1. az Egyesület nevét és székhelyét;
  2. a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. a közgyűlés javasolt napirendi pontjait; figyelmeztetést a napirend kiegészítésére és a határozatképtelenség következményeire

 

A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

Választás esetén a Jelölőbizottságnak a tisztségviselők és szövetségi küldöttek, elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni.

 

A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelölőlistáról szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület Internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.

A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a rendes tagok és az Egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök 2 napon belül dönt. Az Elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az Elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.(Ptk.3:17.§ (6) bekezdés)

 

 

6.)Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7.)A küldöttgyűlés ülése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

 

8.)A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

 

  1. ) Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a tagság 5 %-a határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt- Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható. Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét, és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a közgyűlési határozatképesség minimuma a tagság 5 %-nak részvétele.

 

  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

11.) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásban foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell:

 

  1. a) az ülés helyét, időpontját és azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő rendes egyesületi tagok számát

 

  1. b) az ülést levezető elnök és két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;

 

  1. c) az elfogadott napirendet;

 

  1. d) az elhangzott hozzászólások és felszólások lényegét és hozzászóló, a felszólaló személy nevét;

 

  1. e) a hozott határozatokat, a döntés támogatók és ellenzők számarányát, illetve , ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a Közgyűlésről készült hangfelvételt meg kell semmisíteni. A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve) A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen.

A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti

 

12.) A Közgyűlésen a határozatokat a határozatképesség megállapításánál figyelemben vett szavazásra jogosult tagok – ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik – egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, a szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti. Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást. Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait.

A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához, szövetséghez való belépéséhez vagy abból kiválását kimondó határozathoz a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről valamint a más egyesülettel történő egyesülésről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

13.) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

14.) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

 

15.)    A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]

 

 

B.

 

Az ELNÖKSÉG

 

1.) Az Egyesület ügyintéző testületi szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből, 3 rendes elnökségi tagból és két póttagból álló, összesen hét fős testület. Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait külön szabályzat tartalmazza. Két küldöttközgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.

Az Elnökség tagjai megbízási szerződés alapján díjazásban, valamint költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.

 

2.) Az Elnökség feladata:

 

  1. a) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;

részt vesz a közgyűlésen és válaszol az egyesülettel működésével kapcsolatos kérdésekre

 

  1. b) biztosítja az Alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását.

 

  1. c) előkészíti a Közgyűlést és beszámol a tevékenységéről;

 

  1. d) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, elfogadja az Egyesület éves költségvetését és zárszámadását, továbbá előterjeszti az Egyesület közhasznúsági mellékletét.

 

  1. e) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően jóváhagyja az Egyesület belső szabályzatait;

 

  1. f) dönt az Elnökség mellett működő bizottságok létrehozásáról, vezetőik kinevezéséről, az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszüntetéséről, javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Felügyelő- és a Jelölőbizottság tagjai megválasztására, visszahívására;

 

  1. g) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásáról, vállalkozási tevékenység indításáról

 

  1. h) a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági mellékletet az Egyesület működési területén megjelenő hivatalos napilapban, a - Nógrád megyei Hírlapban -, a Vakok Világa című folyóiratban és az Internetes honlapján közzéteszi;

 

  1. i) dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártoló tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról;

 

  1. j) etikai ügyben felhatalmazást ad az M.V.GY.O.SZ. Felügyelő Bizottságának a vizsgálat lefolytatására és határozat meghozatalára, ha a Felügyelő Bizottság feladata ellátásában akadályozva van, szükség esetén vizsgálat lefolytatására felkérheti az M.V.GY.O.SZ. Felügyelő Bizottságát;

 

  1. k) dönt sajtótermék kiadásáról, Internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;

 

  1. l) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;

 

  1. m) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;

 

  1. n) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásáról;

 

  1. o) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról. Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján.

Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

 

4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg. Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) 3-5 tagból álló bizottságot hozhat létre.

A létrehozott bizottságok vezetését elsősorban az Elnökség rendes vagy póttagja látja el., de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az Elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az Elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját,  vagy külső szakértő személyt.

Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el, vagy 3 hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában.

A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga állapítja meg. A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról és megállapításokról és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának

 

5.)Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal névre

szólóan értesíti az Elnökség tagjait és  a Felügyelő Bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket a meghívónak az Egyesület

székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel. Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az Alelnök jár el. 

 

6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van. Meghatározott ügyekben az Elnök zárt ülést is elrendelhet az elnökségi tagok többségi szavazata alapján, továbbá az Elnök akkor, ha a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti vagy magántitkot sértene. A határozatokat azonban ez esetben is nyilvánosságra kell hozni.

 

7.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani. Szavazategyenlőség esetén meg kell állapítani, hogy döntés nem született.

 

8.) Az Elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:

 

  1. a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;

 

  1. b) a napirendet;

 

  1. c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;

 

  1. d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

 Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket.

Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételeket meg kell semmisíteni. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követő 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűlég az érdekelt személlyel írásban is közli. Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.

 

  1. Az Elnökségi tagság megszűnik:

 

  1. a) a megbízatás időtartamának lejártával;
  2. b) a tag elhalálozásával;
  3. c) a tag lemondásával;
  4. d) a tag visszahívásával;
  5. e) törvényben meghatározott ok bekövetkeztével;
  6. f) az Egyesület megszűnésével.

 

Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban indoklás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai

úton átvette. A tag elhalálozása vagy lemondása esetén helyére a legtöbb szavazattal megválasztott elnökségi póttag kerül és ezzel teljes jogú elnökségi taggá válik.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

C.

 

KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJAI

 

 

1)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

Akadályoztatása esetén jogkörében az Alelnök jár el. Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személlyel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.

 

2) Az egyesületi vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez és egyéb kötelezettség-vállalásokhoz az Egyesület Elnökének önálló vagy az Egyesület Alelnökének és az Irodavezetőnek együttes aláírása szükséges

 

3.) Az Elnök feladata:

 

  1. a) előkészíti és összehívja a Közgyűlést;
  2. b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;
  3. c) dönt tagfelvételről, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;
  4. d) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;
  5. e) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;
  6. f) az Egyesület székhelyén az Irodavezető útján biztosítja az irat betekintési jog gyakorlását;
  7. g) Az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol;
  8. h) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, kinevezi az Irodavezetőt, felette és az egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
  9. i) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott összeghatárig és módon önállóan, ezt meghaladóan az Irodavezetővel vagy Alelnökkel együttesen gyakorolja kifizetések engedélyezésének jogát, a Felügyelő Bizottság költségvetési előirányzatát kivéve;
  10. j) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre, vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ, vagy panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni.;
  11. k) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a társadalmi szervezet vezetője számára előír.

 

4.) Az Elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet – Iroda elnevezéssel - hoz létre, működtet, s annak egyszemélyi felelős vezetőjét Irodavezető elnevezéssel kinevezi, s felette a munkáltatói jogkört gyakorolja.

 

5.) Az Irodavezető koordinálja az Egyesület operatív működtetésével összefüggő valamennyi feladatot.

 

6.) Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az Elnököt, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő tagozatok, kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését.

 

7.) Az Elnökség tagjainak feladatai:

 

  1. a) az Elnökség határozata alapján ellátják egy-egy állandó vagy ideiglenes bizottság vezetését vagy tagságát;
  2. b) ellátják az Egyesület Elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat.

 

 

 

 

D.

 

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

 

1.) A Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére öt évi időtartamra, titkos szavazással, háromtagú Felügyelő Bizottságot választ, továbbá  egy fő felügyelő bizottsági póttagot választhat.

 

2.) A Felügyelő Bizottság a Közgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése. Ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják. A Felügyelő Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.

 

3.) A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülés időpontjáról  és napirendjéről az elnök írásban, az ülést megelőzően 5 munkanappal, névre szólóan értesíti a bizottság tagjait, továbbá az egyébérdekelteket. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be vizsgálat lefolytatásába, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségben az Egyesület tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja. Ülései nem nyilvánosak, de évente egy alkalommal (Közgyűlésen) köteles beszámolni az éves munkájáról.

 

4.) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén minden tagja jelen van, határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben költségtérítésben is részesülhet, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.

 

5.) A Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A Felügyelő Bizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének.

 

6.) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 

  1. a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

 

  1. b) az Elnökség valamely tagjának felelőségét megalapozó tény merül fel.

 

7.) A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul rendkívüli Közgyűlést összehívni.

8.) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:

 

  1. a) a megbízatás időtartamának lejártával;
  2. b) a tag elhalálozásával;
  3. c) a tag lemondásával;
  4. d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
  5. e) a tag visszahívásával;
  6. f) az Egyesület megszűnésével.

 

A Felügyelő Bizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indoklás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásban foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelő Bizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén.

A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben a Közgyűlés póttagot is választ, a felügyelő bizottsági tagság megszűnése esetén, helyére a megválasztott póttag lép, és tevékenységét ezen időponttól kezdődően teljes jogú tagként látja el. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs, aki az ülést összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 30 napon belül köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni. Az alatt az időszak alatt amíg a Felügyelő Bizottság feladatát nem képes ellátni és vizsgálat lefolytatása indokolttá teszi a sürgős beavatkozást, az Elnökség a vizsgálat lefolytatására felhatalmazhatja a M.V.GY.O.SZ. Felügyelő Bizottságát.

 

 

E.

 

JELÖLŐBIZOTTSÁG

 

1.) Az Egyesület Közgyűlése nyílt szavazással a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján háromtagú Jelölőbizottságot választ.

A Jelölőbizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább, mandátuma a választást követő első Közgyűlésig, az új Jelölőbizottság megválasztásáig marad fenn.

 

2.) Az Egyesületnél az Elnökség, a szövetségi küldött és az elektor jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

3.) A Jelölőbizottság elnökből és 2 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.

 

4.) A Jelölőbizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.

 

5.) A jelölőbizottsági tagság megszűnik:

 

  1. a) megbízatás időtartamának lejártával;
  2. b) a tag elhalálozásával;
  3. c) a tag lemondásával;
  4. d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
  5. e) a tag visszahívásával;
  6. f) az Egyesület megszűnésével. A jelölőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indoklás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.

 

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Jelölőbizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ha a jelölőbizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Elnökség a Jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi Közgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.

 

F.

 

SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, ELEKTOROK

 

1.) A Közgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletétre, vagy más társadalmi  szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más társadalmi szervezet által meghatározott számú szövetségi küldöttet vagy elektort nyílt szavazással választ. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók.

 

2) Szövetségi küldötteket vagy elektorokat az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni, de nem lehet jelölt a Felügyelő Bizottság tagja. A jelölt írásban vagy a Közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldötti vagy elektori megbízást vállalja- e. A megválasztott szövetségi küldöttek és elektorok részére az Elnökség a képviseleti 

jogosultságot igazoló küldötti, elektori kártyát állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.

 

3.) A szövetségi küldötti és az elektori megbízatás megszűnik:

 

  1. a) a megbízatás időtartamának lejártával;
  2. b) elhalálozással;
  3. c) lemondással;
  4. d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
  5. e) visszahívással;
  6. f) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a társadalmi szervezet megszűnésével. A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor írásban indoklás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette. A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén.

Visszahívásra a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A szövetségi küldötti vagy elektori mandátum fenti okból bekövetkezett megüresedése esetén a Közgyűlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint a még a megbízatásra fennmaradó időtartamra pótolni.

 

 

G.

 

TAGOZATOK, KISTÉRSÉGI KÖRZETI CSOPORTOK

 

 

1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja és azt az Egyesület Elnöksége elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy- egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható, ez azonban nem érinti és korlátozza a tagozatok és kistérségi körzeti csoportok tagságának egyesületi tagsági jogait. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

 

2.) A Tagozatok társaság, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.

 

3.) Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható kistérségi Körzeti Csoport, ahol ötven vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját  taggyűlésükön megválasztják. A kistérségi Körzeti Csoportok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és

az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A kistérségi Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a kistérségi Körzeti Csoport működéséről.

 

4.) A kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.

 

5.) A Tagozatok, kistérségi Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg – szükség szerint – azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják..

 

6.) A Tagozatok és kistérségi Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, kistérségi Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat, vagy kistérségi Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit – megállapodás alapján – a költségvetés terhére megtéríti.

 

7.) A Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet, vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fő alá csökken. Az Elnökség a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.

 

8.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt kistérségi Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.

 

V.

 

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

 

Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:

 

  1. a) Vezető tisztségviselő ( az Elnökség tagja) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták (Ptk. 3:22.§(1) bek.

 

  1. b) Nem lehet vezető tisztségviselő (az Elnökség tagja) az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (PTK.3:22.§ (4) bek.)

 

  1. c) Nem lehet vezető tisztségviselő (az Elnökség tagja) az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet. (Ptk. 3:22.§ (5) bek.)

 

  1. d) A vezető tisztségviselő ügyvezetői feladatait személyesen köteles ellátni (Ptk.3:22.§ (3) bek.)

 

  1. e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő (az Elnökség tagja), akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (Ptk3:22.§ (6) bek.)

 

  1. f) A döntést hozó szerv (Közgyűlés), valamint az ügyvezető szerv (Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyv szerint) a határozat alapján:

– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy;

– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben vagy a határozat meghozatalában egyébként érdekelt. (Ectv.38.§ (1) bek.)

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, illetve a tagsági jogviszony alapján az Alapszabály szerint nyújtott nem pénzbeli szolgáltatás,(Ectv. 38.§ (2) bek.)

 

  1. g) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt

 

  1. h) Nem lehet a Felügyelő Bizottság Elnöke, vagy tagja az a személy, aki:

- vezető tisztségviselői megbízatásból kizárt;

- az Elnökség elnöke vagy tagja;

- az Egyesülettel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik;

- a szervezet célszerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatását;

- illetve az előzőekben írt személyek hozzátartozója.

 

  1. i) A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

 

  1. j) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. ja) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. jb) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. jc) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. jd) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  6. je) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. jf) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. k) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

  1. l) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során közeli hozzátartozónak minősülő személyek körét a Polgári Törvénykönyv ( 2013. évi V. törvény)szerint kell meghatározni.

 

 

 

VI.

 

AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁGA

 

 

1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján az a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

 

2.)Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel.

A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.

 

3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és nem természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitől kapott normatív támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatásból, az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó hozamból; a vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik. E fentiek miatt az Egyesület Befektetési szabályzatot hoz létre. A tagdíj mértéke évi 3000.-Ft, azaz háromezer forint. ( 2012.03.19. Közgyűlés határozata alapján),

amelyet a tagnak legkésőbb minden év március 31 napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján  megfizetni.

 

4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.

 

  1. Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani

 

6.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.

 

7.) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

 

8.) Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

9.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszeritől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

10.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon közzétételi kötelezettség/, másrészt az Alapszabályban meghatározott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyéhez fűződő jogainak megsértését.

 

11.) Az évente kötelező közhasznúsági mellékletnek (éves beszámoló) az Egyesület a Nógrád megyei

Hírlapban biztosítja a nyilvánosságot. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

 

  1. a) a számviteli beszámolót;
  2. b) költségvetési támogatás felhasználását;
  3. c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  4. d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
  5. e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  6. f) a közhasznú Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  7. g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

12.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (irat betekintési jog), a közhasznúsági jelentésről, - a másolási költség megfizetését

követően – bárki részére másolat adható. Az Elnök a közhasznúsági jelentést az M.V.GY.O.SZ. Elnökségének térítésmentesen megküldi.

 

13.) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokban való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokban való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni vagy átadni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Egyesület döntéseit, határozatait az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VII:

 

AZ ADOMÁNYGYÜJTÉS SZABÁLYAI

 

 

1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni.

A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

 

2.) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

 

3.) Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető Irodavezetőnek.

 

4.) Az Egyesület jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénz adományt, a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „perselyadomány” jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

 

5.) Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet magánszemély támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, illetve nem magánszemély támogató az adózás előtti eredménye terhére 5 % -a vagy azt meghaladó mértékben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapír térítés nélkül átad.

 

 

 

 

 

 

VIII. ÁTMENETI – ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

 

1.) Az Egyesület a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szervezeti átalakulása révén jött létre, ezért az MVGYOSZ Nógrád Megyei Szervezete

 

  1. a) nyilvántartott tagjai külön intézkedés nélkül a megalakult Egyesület regisztrált rendes tagjaivá válnak;
  2. b) a nyilvántartott tagok részére kibocsátott tagsági igazolvány az érvényességi idő lejártáig, vagy tagkönyv cseréjéig a tagsági jogviszonyt igazolja;
  3. c) a megválasztott országos küldöttek mandátuma a 2007. évben esedékes szövetségi küldötti választásig áll fenn, az országos küldött a jelen Alapszabályban szabályozott szövetségi küldöttnek tekintendő;
  4. d) a már működő klubok, szakosztályok, szakcsoportok, társaságok, valamint körzeti csoportok a megalakult egyesület tagozatának, kistérségi körzeti csoportjának minősülnek, és jogaikra, kötelezettségeikre a jelen Alapszabály rendelkezései vonatkoznak

 

2.) Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre s nyeri el jogi személyiségét.

 

3.)Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

 

 

 

                                                                                                                        Almádi Balázs

                                                                                                                                 elnök

Salgótarján, 2016. 10. 14.